Rippl-Rónai József művészi pályafutása kis kanyarral indult. Kaposváron volt patikussegéd, majd Budapesten gyógyszerészeti mesteroklevelet szerzett. 1882-ben Zichy Ödönnél házi tanítóskodott, Szurdon és Kalksburgban élt, közben rajzórákat vett. 1884-től a müncheni Művészeti Akadémián tanult. 1887-ben Párizsba ment, és Munkácsy Mihálynál tanult, később segédje lett. Festészetén eleinte meglátszott Munkácsy hatása, akinek stílusát utánozta. Franciaországi tartózkodása alatt megismerkedett a új stílusirányzatokkal is. 1892-ben egy skót barátjával Neuilly-be költözött. Miután hazatért, Kaposváron telepedett le 1902-ben. Alapító tagja volt a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre (MIÉNK) csoportnak, és részt vett a Nyugat mozgalmában is. Újra franciaországi látogatást tett, ahol az I. világháború kitörésekor 1914-ben Párizsban elfogták és internálták, 1915-ben tért haza Kaposvárra, a Róma-villába, ahol élt és alkotott. Rippl-Rónai József a festészeten kívül üvegablakok tervezésével és készítésével is foglalkozott. 1912-ben ő készítette az Ernst Múzeum nagyméretű üvegablakát.

Meggyfavirágzás

A posztimpresszionista és szecessziós törekvések legjobb magyarországi képviselőjeként tartják számon. Festészetére gazdag színvilág, stilizáló vonalak és dekorativitás jellemző. Az 1900-as évek elején finom pasztell technikájú képeket festett. Művein bemutatja a kisváros életét, erre legjobb példa a Piacsek bácsit bemutató sorozat. Kialakított egy sajátos stílust, amit „kukoricás”-nak nevezett, a festéket vattaszerűen, foltos felrakásokkal hordta fel vásznaira. Ez a stílus leginkább a pointillizmushoz hasonlítható, benne tarka rikító színek is megjelentek. Késői korszakában drámai hatású íróportrékat, önarcképeket festett.

Utolsó önarcképe

A kiállítás:

A februári kiállításra fegyveres őrök kíséretében jutottak el a képek:

A festményeket a kaposvári intézmény biztonsági főnökén kívül három fegyveres őr is kísérte: egy a teherautó anyósülésén, kettő az őket követő személyautóban.

Az indulás időpontja és az útvonal titkos volt, illetve útközben - biztonsági okokból - meg sem álltak.

Nyolc faládában érkeztek a képek, melyek most raktárban vannak, mert a festményeknek akklimatizálódni kell. A 46 alkotást március 6-tól április 18-ig láthatja a közönség, amelynek biztosítási értéke egymilliárd forint. A kiállított képek között olyan ismert alkotások is szerepelnek, mint a Kunffyné virágos kalapban, a Katalán táj, Riccardo Vines Roda zongoraművész képmása és a Meggyfavirágzás. A tárlatot Rippl-Rónai személyes életéből vett fotók gazdagítják majd.

Rippl-Rónai József 1882-ben Zichy Ödönnél házi tanítóskodott, Szurdon és Kalksburgban élt, közben rajzórákat vett. 1884-től a müncheni Művészeti Akadémián tanult. 1887-ben Párizsba ment, és Munkácsy Mihálynál tanult, később segédje lett. Festészetén eleinte meglátszott Munkácsy hatása, akinek stílusát utánozta. Franciaországi tartózkodása alatt megismerkedett a új stílusirányzatokkal is. 1892-ben Neuilly-be költözött, majd Kaposváron telepedett le 1902-ben. 1914-ben Párizsban elfogták és internálták, 1915-ben tért haza Kaposvárra. A festészeten kívül üvegablakok tervezésével és készítésével is foglalkozott. 1912-ben ő készítette az Ernst Múzeum nagyméretű üvegablakát.

A posztimpresszionista és szecessziós törekvések legjobb magyarországi képviselőjeként tartják számon. Festészetére gazdag színvilág, stilizáló vonalak és dekorativitás jellemző. Az 1900-as évek elején finom pasztell technikájú képeket festett. Művein bemutatja a kisváros életét, erre legjobb példa a Piacsek bácsit bemutató sorozat. Kialakított egy sajátos stílust, amit „kukoricás”-nak nevezett, a festéket vattaszerűen, foltos felrakásokkal hordta fel vásznaira. Ez a stílus leginkább a pointillizmushoz hasonlítható, benne tarka rikító színek is megjelentek. Késői korszakában drámai hatású íróportrékat, önarcképeket festett.